Voucher Prezent na każda okazję!
Apartament AquaPark Lux
Dom Nam Zatoką
Góral Tour

Látnivalók

A Lengyel Tátra

Chochołowska Völgy

A Chochołowska völgy – a lengyel Tátra leghosszabb és legnagyobb völgye. Több mint 35 km²-nyi területen fekszik és hossza kb. 10 km. A völgy alsó része mély szurdokot képez, amin szűkületek lépnek fel, úgynevezett ”kapukkal”. A völgy felső része viszont három fő résszé ágazik szét: A Starorobociańskai, a Chochołowska Wyzniai, és a Jarząbczai Völgyekké. Felépítése főként kétfaja sziklából áll: elsőként kristályos kőzetből – gneiszből és gránitból, avagy üledékes kőzetből – palából, krétamészkőből és Triassic dolomitból. A völgy részben a jégkorszak utáni időkből származik, és részben a Chochołowski patak formálta. Eme karsztjelenségeknek köszönhetően ugyancsak sok barlang található ezen a vidéken, a legnagyobbak közül a Szczelina Chochołowskai vezeti a rangsort, mindemellett egyikük sincs olyan állapotban, hogy  turisztikailag elérhető lehetne. A völgy a nevéért, a tőle tizenvalahány kilóméterre távolabb eső Chochołów falunak tartozik köszönettel. Annak köszönhetően, hogy a völgyben nagy területen taláhatók tisztások és hegyi mezők, a Tátra legnagyobb állattartó (pásztorkodó) központja lett. Ezzel kapcsolatosan sok számban lettek itt felállítva pásztorkunyhók, és fából készült pásztorházacskák (bacówkák). Egykor vasércet is bányásztak itt, amit eleinte helyben olvasztottak, később  viszont úgynevezett „pod Reglami” úton szállították a Kuźnicai hutába. Ma turisták által szívesen látogatott hely lett belőle. A völgy legtetején egy nagy turistaház lett építve a „Polanie Chochołowski”-n (azaz a „Chochołowski Tisztáson”), ami a Tátra e részén a nyári illetve a téli turizmus fő kiindulópontjává vált.

Kościeliska Völgy

A Kościeliska Völgy hosszú és mély sziklás szorost alkot, melynek falai három helyen „kapuknak” neveztetnek (Kantaka Kapu, Kraszewskiego Kapu és Raptawicka Kapu), melyek tisztán kivehetően egymás felé közelednek. A völgy alakzatára hatással volt, a valamikori Smytnia Völgybe nyúló gleccser. Főként üledékes kőzetekből épül fel, az időjárás viszontagságaira érzékeny mészkőből, ezért formálódásának nagy részét az  alsó Kościeliski Patak áramlása is befolyásolta. Fantasztikus formázatú sziklákat is láthatunk ott, meredek szakadékokat, és számos barlangot. A Kościeliska Völgy hosszúsága körülbelül 9 km, a kerülete kb. 27 km, és a területe meghatározólag 35 km². Számos mellékága is van (Miętusia Völgy, Tomanowa Völgy, Pyszniańska Völgy, „pod Wysranki” Vízmosás, Krakkói Szurdok, Wściekły Vízmosás, Iwanowska Völgy, Smytnia Völgy). A Kościeliska Völgy környékének legmagasabb pontja a Błyszcz csúcs  (2159 m tszf.). A völgyből szintén látható a Bystra (2248 m tszf.) – a Nyugat-Tátra legmagasabb hegycsúcsa. A Kościeliska Völgyben megtalálható néhány nagyon népszerű barlang is, melyeket többek között érdemes megtekinteni: a Mroźna Barlang, a Smocza Jama /„Sárkány Verem”/, a Mylna Barlang és a Raptawicka Barlang.

A Kościeliska Völgyben kíváló kiránduló kiindulópontként  Kościeliskóban kényelmes és jól felszerelt apartmanok találhatóak (Koliba, Bacówka, Gazdówka, Pastelowy, Trzy Doliny, Adam , U Andrzeja), mely szállásokat a VisitZakopane.pl is  szívesen ajánlja

Morskie Oko

A Morskie Oko a legnagyobb és legnépszerűbb hegyi tó a Lengyel Tátrában. A Rybiego Potoku Völgyben fekszik a Mięguszowieckie hegycsúcs lábánál 1395 méteres tszf. Magasságban. A tó a jégkorszak utáni időszakból származik, felépítése karroo-moréna jellegű, területe 34,93 ha, és a legmélyebb pontja eléri az 50,8 m mélységet is. A tófenék tele van sziklákkal es kavicsokkal. A Morskie Oko régebben Rybie Jeziorónak avagy Rybi Stawnak neveztetett, ami annyit jelent mint „Halas Tó” ill. „Halas Tavacska”, mivel ez az egyike azoknak a Tátrában található néhány hegyi tónak, amikben a halak természetes úton szaporodtak el. Pisztrángok is élnek benne. A tóból a Rybi Potok („Halas Patak”) indul, ami így a kezdeti szakaszaban több kis halastavacskát alkot : Małe Morskie Oko, Żabie Oko es Małe Żabie Oko. A tó morénáján egy PTTK (Lengyel Nemzeti Turisztikai Egyesület) által létesített turistapihenőhely épült, Stanislaw Staszicról elnevezve. Nem messze, északi irányban található a második legnagyobb tó- Czarny Staw pod Rysami, melyet szintén érdemes meglátogatni. 1575-ből taláhatóak az első említések a Morskie Okóval kapcsolatosan. 1637-ben IV. Ulászló  jogot adott Władysław Nowobilskinek, hogy használhassa a Morskie Oko körüli földterületeket, legelőket. 1824-ben a Morskie Oko magántulajdonná vált, amikor is Emanuel Homolacs megvette az Osztrák Császártól a zakopánei földterületeket, kesőbb Władyslaw Zamoyski lett a tulajdonosa. 1933-tól a lengyel államé lett a tó.   

Polana Kalatówki

A Polana Kalatówkit vélik az egyik legszebb helyen fekvő tátrai tisztásnak. A Szaflaryból származó Kalatów családhoz tartozott. A tisztás közelében van a Wywierzyska Bystra patak forrása, amiről sokáig úgy gondolták, hogy a Biały Dunajec forrása. A környéken barlangok is vannak, melyekben barlangászkodni is lehet. Nyáron juhlegeltetés folyik itt, és télen sílejtőként funkcionál. A sízés már a 20. század elejétől szokássá vált a Kalatówkán. Az első síugrótorony Zakopánéban itt lett felépítve, és az első síversenyek is itt lettek megrendezve. Minden évben a “lany poniedziałek”–en (“locsolkodós Húsvéthétfőn”) húsvéti síversenyt tartanak Krystyna Behounek emlékére. 1938-ban a háborúk közötti időben felépítették a Hotel Górskit, mely már a létezésenek legelejétől fogva fontos szerepet játszik a turisták és síelők életében. A háború után lengyel jazz zenészek találkoztak itt, akik tökéletes módon fonták egybe az itteni “podhalański” népzenét a jazzel. A mai napokig is fennmaradt ez a jazz hagyomány az itteni Hotelekben, ami egy turisztikai különlegességgé vált, mert mintahogy Zbigniew Namysłowski mondta:” a hegyek és a jazz különleges módon illenek egymáshoz.”

Wielka Krokiew – Stanisława Marusarza nevezetű  „Nagy Síugrósánc” , a Bronisław Czech utcában

A Stanisław Marusarzról elnevezett nagy ugrósánc a legnagyobb síugrósánc Lengyelországban. Úgy van számontartva, mint a világ egyik  legszebb ilyenfajta objektuma, és már a kezdetektől ide vonzotta a világ legjobb síugróit. Karol Stryjeński terve alapján épült fel a Krokiew hegy északi lejtőjén a Tátrában, és 1925. március 22-én volt az ünnepélyes megnyitója. Stanisław Gąsienicy-Sieczkihez fűződik az első hivatalos rekord. Annak idején 36 métert ugrott. A mostani rekord a Wielka Krokiewen Sven Hannawald nevéhez fűződik, aki 2003. január 18-án 140 métert ugrott. A történelem leghosszabb ugrása a Krokiewen 2004-ben lett kihírdetve, amikor is az egyik tréning alatt Erik Ulimoen norvég síugró 146,5 m távolságú ugrást teljesített. A Wielka Krokiew konstrukciós pontja 120 meterre található. Az átépítése után 91 m lett az ugrópálya hossza. Hivatalosan az épületben 40 ezer néző fér el, ami azt is jelenti, hogy ez az egyik legynagyobb sportépítmény Lengyelországban, ami fedett nézőtérrel rendelkezik. A 2002-es évi Világkupa versenyzés alatt a síugrósánc körül kb. 50 ezer drukker gyülekezett össze. A Wielka Krokiew közelében apartmanok taláhatóak: Rzymski Poranek, Mount Everest, Kilimanjaro, K2, Olimp, Mont Blanc, Himalaya, mely szállások a VisitZakopane.pl. ajánlatai. 

Gubałówka tel. (+48) 18 20 148 30(+48) 18 20 148 30
 

Ez az egyike a Gubałowkai hegyvonulaton található csúcsoknak 1123 m tszf. magasságban. A hegyvonulat 300 m hosszúságban Zakopáne felett, Witówtól kiindulva Zakopánén keresztül  Poronyinig húzódik. Sok turista utazik ide, hogy fentről megnézze a Tátra panorámáját. A csúcsra siklóvasúttal lehet felutazni, melynek üzembehelyezése 1938-ban volt. A siklóból kiszállva, az étteremépületnél rögtön megpillanthatjuk Stanisław Kaniak a „Polonia Restituta” szobrát. A Tátra felé eső oldalon lett felállítva, és kezén a lengyel sas ül. Felmehetünk még a hegyre a Szymoszkowa függővasúttal is, illetve a Butorowy Wierchi felvonóval. A hegytetőn a megállók között végig lehet sétálni a gubałowka sétányon is, vagy hegyi turákat csinálni. A hegytetőről néhány bicikli út is levezet Harendába, Chochołowba vagy Witówba. Télen a Gubałówka csúcsáról egy pár sípálya is lefut, ahol  sí- illetve snowboard oktatók is várják a sportolni vágyókat. A Gubałówka közelében a VisitZakopane.pl kényelmes szállásokat ajánl a Watra, Nad Potokiem, Victoria, Oliver apartamanjaiban. 

Ó Templom  a  Kościeliska utcában

A Częstochowai Szűzanya (pontos fordításban: Isten Anyja) elnevezésű Ó Templom, amit sokszor „templomocskának” neveznek, Zakopáne legrégebbi szentélye, és egyben a legértékesebb műemléke is. 1847-ben lett felépítve Sebastian Gąsienica vezetésével, Klementin es Edward Homolacs kezdeményezésére. Az első ünnepélyes szentmise 1848. január 6-án lett megtartva. Az 1850-1851-es években Józef Stolarczyk plébános úr felügyelete alatt megtörtént a templomocska átépítése. Ekkor lett hozzáépítve a templom déli része a toronnyal, és ez adta a mai napig is fennálló formáját. A belső díszítések podhalański, azaz tátrai művészek munkái. Az oltárt Wojciech Kułach Wawrzyńcok készítette, az üvegre festett Keresztutat megjelenítő képek pedig a zakopánei Helena Roj-Kozłowska művésznő alkotásai. A templom érdekes helyzetben fekszik. Nem úgy található, mint a többi templom általában a kelet-nyugati vonalzaton, hanem amint a szomszédos épületekben és nyaralókban, a templom bejárata a déli fekvésű oldalon tálaható.  

Jaszczurówka 

Ez egy fatemplom, ami a Jézus Urunk Legszentebb Szíve elnevezést kapta. Ez az egyike a legismertebb lengyel építészeti alkotásoknak. Stanislaw Witkiewicz tervezve, zakopánei művészi stílusban. 1904-1908 között épült fel az Uznański család anyagi támogatásának köszönhetően. Tele van mesteri díszítésekkel, többszáz faragott képpel, és azsúrral. A Jaszczurówka belső főoltára egy podhalański, azaz tátrai kunyhóhoz hasonlít. A templomablakok különböző módokon ábrázolják az Istenanyát Máriát, avagy a lengyel es litván címereket. Elgyönyörködhetünk Józef Jachymiak a Keresztút állomásait megjelenitő üvegfestményein is. Sok alkotó tervezett már a Jaszczurówkai kápolna mintájára más templomokat, kápolnákat.

Tátra Múzeum,  nevét  Dr. Titus Chałubiński emlékére kapta

Krupówki utca 10, tel.: 018-20-152-05, 018-20-152-05, 018-20-129-35

 

Nyitvatartás: szerda- szombat 9:00 - 17:00, vasárnap 9:00 - 15:00

Jegy a felnőttek részére 7,00 zł, kedvezményes jegy 5,50 zł

 

A múzeum 120 éve fenáll már. Stanisław Witkiewicz tervezte a homlokzatot és Franciszek R. Mączyński készítette a technikai terveket). A múzeumban 3 állandó kiállítás tekinthető meg, történelmi, néprajzi és a természettel kapcsolatos kiállítások. Az első a regió történelmét mutatja be már egészen a kezdeti időktől fogva, a régi archív zakopánei fényképek és dokumentumok alapján. A néprajzi kiálllítás azt mutatja be a látogatóknak, hogy hogyan is nézett ki az igazi podhalański (azaz tátrai) kunyhó. A házban látható egyedülálló, jellegzetes történelmi dekorációnak és leleteknek köszönhetően megtudhatjuk, hogy hogyan is nézett ki az élet régen Zakopánéban. A kiállításon ősi faragványokat, eszközöket, ruházatokat is láthatunk. A természeti kiállítás azt mutatja be, hogy hogyan is formálódott, alakult ki a Tátra hegység: hogyan zajlott le ezen a területen, a hegyek kialakulása, milyen természeti folyamatok által, és milyen kőzetek alkotják őket. Másrészről bemutatja a Tátra lakóit – az állatokat s a növényeket is. Színes kiállítási szekrényekben és tablókban a legérdekesebb fajokat, fajtákat tanulmányozhatjuk, és megtudhatjuk, hogy melyek állnak védelem alatt.

 

Öreg temető  a  „Pęksowy Brzyzeknél”  a  Kościeliska utcában

 

A temető Józef Stolarczyk tisztelendő úrnak köszönhetően alapult meg 1850-ben Zakopáne legrégibb  temploma mellett. Mivel Jan Pęksa adománya volt a temetőhöz szükséges földterület, ezért a temetőt az ő vezetéknevéről, illetve az adományozott földterület nevéről „Brzyzek” nevezték el. Ezt a helyet a „Kiérdemeltek Temetőjének” is hívják, mivel mióta dr. Tytus Chałubińskit eltemették itt, azóta kultúrális emlékműként van elismerve. Ettől az időtől fogva, csak olyan embereket temetnek el itt, akik rászolgáltak erre, azaz Zakopánéért és Lengyelországért éltek. Ahhoz, hogy itt valakit eltemethessenek, a restaurátorok belegyezése is kell. Eddig 320 személyt temettek el ezen a helyen. Többek között: Józef Stolarczykot, Stanisław Witkiewiczet, Władysław Orkant, Antoni Kenart, Kazimierz Tetmajert, Helena Marusarzównát, Józef Fedorowiczot, Jan Długoszt, Jan Krzeptowski Sabałat, Antoni Rząsyt, Józef Krzeptowskit, Kornel Makuszyńskit.

 

Atma Villa, avagy Karol Szymanowski Múzeum a Kasprusie utca 19. sz. alatt

 

Az Atma Villát Karol Szymanowski Stoch vendégházként építe a 19. század végén. Az Villa elnevezése a szanszkrit  „Atma” szóból származik, ami annyit jelent, mint „ a lélek nyugalma”. A kezdetekkor a villa csak földszintes volt, viszont 1926-ban rá lett építve még egy szint. Így, már 7 szobás és 2 hallos épületté nőtte ki magát. Az Atma Villa az 1930-as évekig informális vendégházként működött. Karol Szymanowski, aki már gyermekkorától tüdőbajban szenvedett, gyakran utazott Zakopánéba, hogy kúrálja magát. A kompozítor 1930-ban Zakopánéban, éppen az Atma Villában telepedett le. Itt is alkotta meg legnagyobb műveit mint: a Harnasiét, a Kurpiowskie Dalokat és a “Mazurkit zongorára”. Szymanowski a villában 1936-ig lakott. 1956 április 6-án a hires zeneszerző ottartózkodásának emlékére felavattak egy emléktáblát, 1972-ben pedig két varsói újságíró Zdzisław Sierpiński és Jerzy Waldorff az “Atma” kivásárlását kezdeményezte adományok gyűjtésének köszönhetően. A villát átadták a Krakkói Nemzeti Múzeumnak, és 1976 március 6-án megalakult mint Karol Szymanowski Életrajzi Múzeum. A múzeumban megtalálhatjuk a művész rekonstruált munkaszobáját, a zongoráját, könyveit, leveleit, és személyes dolgait. A zeneszerző Stanisław Ignacy Witkiewicz által elkészített halotti maszkja is itt található. Az “Atmában” kisebb koncerteket és zeneesteket is szoktak rendezni. Az Atma Villában már sok művész vendégeskedett, mint pl.: Piotr Paleczny, Jan Ekier, Wanda Wilkomirska, Witold Małcużyński, Andrzej Kulka, Teresa Żylis-Gara, Kaja Danczowska.

 

Sífelvonók

 

Zakopánét a lengyel “sífővárosnak” is szokás nevezni. Fő síelőhelyek: Kasprowy Csúcs (a különféle sífelvonóival együtt), Nosal, Szymoszkowa Polana (Szymoszkowa Tisztás), Gubałówka i Harenda. Másfajta sportlehetőségek pl. a Krokwiai síugrósánc, a tátrai Nagy Síugrósánc, ahol minden januárban síugróversenyeket rendeznek.

 

Aquapark,- Antałówkában

Az Antałówkai Aquapark vize termálvíz. Legnagyobb vonzereje a 167 m hosszú “zöld” nagycsúszdájának van. Ezenkívül még úszómedence, jacuzzi, a gyerekeknek pancsoló és „hegyi patak” is található itt. Az épületben tekepálya is van, melynek panorámás ablaka a fürdőkomplexumra néz.

Władysław Hasior Galéria, Jagiellonska utca 18.b, tel: (+48) 18-20-668-71(+48) 18-20-668-71

Nyitvatartás: szerda – szombat 11:00 – 18:00, vasárnap 9:00 – 15:00

1985-ben a Városi Tanács átadta az épületet a művésznek. Hasior a művészműhelyévé “varázsolta” a házat. Ő készítette a belső terveket,  így olyan hangulatot tudott magának teremteni, amilyent óhajtott. Az egész  Galéria az ő mestermunkája. Władyslaw Hasior életének legnagyobb része Zakopánéval volt kapcsolatos. Művészi munkái nagyon lengyelesek, illetve podhalias jelleggel készültek. Alkotásai gyakran eléggé meglepőek és provokatívak. A legeredetibb modern lengyel művésznek tartják.

Dworzec Tatrzański - avagy a Tátrai Pályaudvar, Krupówki utca 12.

Régebben úgy volt ismert, mint a Tátrai Udvarház. A Tátra Társaság 1881-ben, Karol Zaremba építészmérnök tervei szerint építette fel ezt az eredetieg fa szerkezetűnek készült épületet. 1882. VII. 30-án volt az ünnepélyes megnyitója. Az építményben megtalalható volt a Tátra Társaság irodája, illetve bálterem, hölgyek és urak részére társalkodó szobák és egy könyvtár az olvasótermével együtt. Az épületben gyűléseket, játékokat, színházi előadásokat, koncerteket, felolvasásokat rendeztek és szórakoztak. Ez volt az első „kultúrház” Zakopánéban. Többek között Stanisław Barcewicz, Helena Modrzejewska, Mieczysław Karłowicz, Fritz Kreisler, Ignacy Jan Paderewski, Henryk Sienkiewicz és Aleksander Michałowski is fellépett itt. Az 1901. január 20-án tartott farsangi mulatság alkalmával az épület teljesen leégett. A tűzesetet egy olajlámpa felrobbanása okozta. 1902-ben már megszületett az elhatározás, hogy az Urdvarházat kőházként újjá fogják építeni, és ennek eredményeképp egy évvel később, 1903. julius 1-én már újból meg is nyílt az épület. Ez volt az egyike az első olyan kőházaknak, melyeket zakopánei stílusban építettek. Irodahelységek, vendégszobák voltak találhatók benne, illetve egy klubterem és egy közös könyvtár, mely egyrészt a Tátra Társasághoz tartozott, másrészt pedig nyilvános könyvtár volt az 1914-39-es években. Étterem is működött itt, mely a háborúközötti időkben művészek és a tátra környéki hegymászók kedvenc talalkozóhelyévé vált. A II. világháború előtt egy pszeudo-tudományos, humorista klub is alakult itt „Institutum Bronscianum” néven. Manapság megtalálható az épületben a PTTK (Lengyel Nemzeti Turisztikai Egyesület) vezetőségének a székhelye, illetve a helyi zakopánei PTTK részlegnek az irodái, a Turisztikai Mozgalom Ügyfélszolgálati Irodája, a Tátrai Idegenvezetők és a Speleoklub Köre. Az épület neve is egy érdekesség. Mint már az előbbiekben említettük, eleinte a  „Tátrai Udvarház” elnevezés volt használatos. Miután kőházként újjáépült, a neve is átváltozott „Dworzec Tatrzański”-vá, azaz  „Tátrai Pályaudvarrá”. A  „dwariec” orosz szóból kapta ezt az új nevet, ami az orosz megfelelője a lengyel „dwór” ( magyarul „udvarház”) szónak. Ez is egy klasszikusan jó példája a russzicizmusnak, a lengyel nyelv eloroszosodásának, ami Lengyelországban akkortájt jellemző volt.

„U wnuka” étterem, Kościeliska utca 8.

A mai „U wnuka” étterem épülete az egyik legöregebb ház ami Zakopánéban a Kościeliska utcában található. 1850-ben Józef Krzeptowski építette fel. Úgy is ismert, mint Zakopáne első emeletes háza. Ez volt az a hely, ahol az első pósta, bolt, könyvtár illetve még a Tátrai Társaság első kaszinója is működött. Azokban az időkben, amikor ez a ház volt a kultúrális központ, többek között Tytus Chałubiński, Jan Kasprowicz, Helena Modrzejewska, Władysław Orkan, Wincenty Witos, Walery Eliasz, Kazimierz Przerwa-Tetmajer, gen. Józef Haller is gyakran megfordultak benne. 1904. év március 4-én az akkori kocsmában megalakult a Podhale környék legfontosabb regionális szervezete – a „Związek Górali” azaz a lengyel „Hegylakók Egyesülete”, ami később a „Podhalei Egyesületté” alakult át. Az 1907-es évtől híres étterem kezdett itt működni, az akkori Lembergből (mai nevén Lviv vagy Lvov, régi magyar neve pedig Ilyvó) származó híres restaurátor Jan Wnuk alapította. Wnuk, aki azért jött Zakopánéba, hogy saját maga főzhessen személyesen Henryk Sienkiewicznek, létrehozta így Zakopáne egyik legismertebb vendéglőjét, és a Podhale környéki „górálok” azaz hegylakó emberek kedvenc találkozóhelye lett. Ebben a házban született meg a Wnuk házaspár hat gyermeke is, többek között Włodzimierz Wnuk – a híres író, a podhalański (Tátra környéki) témákban íródott számos mű szerzője.  1990-ben megkapta a Zakopánei Irodalmi Díjat, 1992-ben halt meg, és az „Öreg temetőben” lett eltemetve.

A „Ślimak” Villa, Krupówki utca 77.

A „Ślimak” Villát 1902-ben Jędrzej Ślimak építette. Állítólag Stanisław Witkiewicz segítségét is felhasználta az építkezésnél. Jan Witkiewicz - Stanisławnak a testvére –, volt az első vendégek egyike a  panzióban. Az első világháború előtt Stanisław Ciszewski irányítása alatt állt a panzió, és a „Janina” nevet kapta. Az 1918-as év után elnevezését „Zośkára” változtatták. Az 1923 – 1928-ig tartó évek alatt Maria Witkiewiczowa vezette a panziót.  Ebben az időszakban lakott itt Witkacy. A második világháború után, a panziót magáncélokra használták. 1988-ig egy Orvosi Szövetkezet működött itt. A kommunizmus bukása után reprivatizálták az épületet, és 1993-ban a panzió ismét visszakapta saját előző elnevezését: a „Ślimak” nevet. A mai napokban néhány bolt és egy, „Antidotum” nevű pub található benne.

A Chałubinski és Sabala emlékmű

Az emlékművet Jan Nalborczyk készítette Stanisław Witkiewicz ötlete alapján. Tytus Chałubiński mellszobrát és Sabała sziluettjét ábrázolja. A szobor a Chałubiński és a Zamoyski utca sarkán lett felállítva, nem messze attól a helytől, ahol egykor Tytus Chałubiński lakott. Zakopáne felfedezőjének tekintik, és a „Tátra királyának” tartják. Jan Krzeptowski, becenevén Sabała volt a társa. Az emlékmű a „gęślikijével” (azaz a tátrakörnyéki kis népi hegedűjével) ábrázolja őt. Még a mai napig is lehet hallani a „sabałás nótáit” ezen a vidéken. A Sabała-szobor valamikor még vonót is tartott a kezében, de sajnos a mű a vandalizmus áldozatává vált, mivel éveken keresztűl újra és újra ellopták a műemlék eme darabját, s így a Tátra Múzeum úgy döntött, hogy nem fogják ismételten visszahelyezni a szobor kezébe vonót.

„Cicha” Villa, a Kościeliska utca 42. sz. alatt

Ez a szépendíszített villa a kezdetekben egy vendégház volt, és a „Sobczakówka” nevet kapta.  Az akkori elnevezése a parasztház tulajdonosai, a Gąsienica-Sobczaków család nevéből származik, amely 1880-tól fogva volt számontartva. Többek között itt szállt meg: Jan Kasprowicz, Edward Odyniec, Maria Skłodowska-Curii és Adam Chmielowski. Jan Żeromski 1892-ben, az első zakopánei tartózkodása alkalmával, éppen ebben a villában lakott. A Kłosowski művészcsalád nemzedékeken át szorosan kötődött a „Cicha” Villához. Karol Kłosowski adta a villának a „Cicha” (csendes) nevet, 1932-ben átépítette, és fokozatosan elkészítette a díszítéselet is. A család festőművészi hagyományát, fiuk – Bronisław Kłosowski folytatta. Karol Kłosowski a meglévő szabad perceiben csodálatos díszítéseket adott a háznak. El lehet gyönyörködnünk mind a villán belűl található, mind pedig a kültéri alkotásain is. Kłosowskit a virágok is lenyűgözték. Legkülönbözőbb virágfajtákat mutatott be Zakopáne lakosainak, és a villa kertjébe, illetve a szomszédos kertekbe sokat el is ültetett ezekből. Neki köszönhetően tartozik a Kościeliska utca, Zakopáne egyik legszínesebb utcái közé.

Dotacja UE